Zsoltárok 145
Dicséret zsoltára Isten Nagyságának.
A 145. zsoltárban Dávid király mély csodálatáról szól Isten szeretete, hatalma és nagylelkűsége iránt. Leírja, hogyan öröklődik az Isten nagysága generációk során, és ahogyan kielégíti népe szükségleteit. Dávid arra ösztönzi az embereket, hogy dicsérjék és imádják Istent, mint a királyok Királyát.
1Dávid dicsérõ éneke.
2Minden napon áldalak téged, és dicsérem neved örökkön örökké!
3Nagy az Úr és igen dicséretes, és az õ nagysága megfoghatatlan.
4Nemzedék nemzedéknek dícséri mûveidet, s jelentgeti a te hatalmasságodat.
5A te méltóságod dicsõ fényérõl, és csodálatos dolgaidról elmélkedem.
6Rettenetes voltod hatalmát beszélik, és én a te nagyságos dolgaidat hirdetem.
7A te nagy jóságod emlékeirõl áradoznak, és a te igazságodnak örvendeznek.
8Irgalmas és könyörületes az Úr, késedelmes a haragra és nagy kegyelmû.
9Jó az Úr mindenki iránt, és könyörületes minden teremtményéhez.
10Dicsér téged, Uram minden teremtményed és áldanak téged a te kegyeltjeid.
11Országodnak dicsõségérõl szólnak, és a te hatalmadat beszélik.
12Hogy tudtul adják az ember fiainak az õ hatalmát, és az õ országának fényes dicsõségét.
13A te országod örökre fennálló ország, és a te uralkodásod nemzedékrõl nemzedékre.
14Az Úr megtámogat minden elesendõt, és felegyenesít minden meggörnyedtet.
15Mindenki szemei te reád vigyáznak, és te idejében megadod eledelöket.
16Megnyitod a te kezedet, és megelégítesz minden élõt ingyen.
17Igaz az Úr minden õ útában, és minden dolgában kegyelmes.
18Közel van az Úr minden õt hívóhoz; mindenkihez, a ki hûséggel hívja õt.
19Beteljesíti az õt félõknek kivánságát; kiáltásukat meghallgatja és megsegíti õket.
20Megõrzi az Úr mindazokat, a kik õt szeretik; de a gonoszokat mind megsemmisíti.
21Az Úr dicséretét beszélje ajkam, és az õ szent nevét áldja minden test örökkön örökké!